Közlekedés Szeredőcön

Kevéssé ismert, de Bulgária fővárosának van magyar névváltozata: Szeredőc. Mivel azonban a magyar nyelvhasználatból 200 éve kikopott ez a szó, maradjunk a Szófia elnevezésnél a továbbiakban.

Szófia 1879-ben lett Bulgária fővárosa. Előtte sosem volt az, régebben 6-9 másik város volt az ország fővárosa a bolgár történelem különböző időszakaiban (6-9, mert attól függ mit számítunk fővárosnak). Akkoriban, amikor fővárossá lett, Szófia egy kisváros volt, alig 10 ezer körüli lakosságszámmal, országos jelentősége nem volt, amolyan kis regionális központ volt csupán. Miért lett mégis főváros? Mert az új Bulgária megalkotói (Bulgária 1878-ban szabadult fel a közel 5 évszázados oszmán-török uralom alól) azt szerették volna, ha a főváros az ország központjában helyezkedik el. Aztán ez nem jött be, mert Bulgáriának nem sikerült megtartania a bolgár etnikum többségi területének nagy részét, így végülis Szófia egyáltalán nincs az ország középpontjában, hanem éppen ellenkezőleg: a nyugati határszélen van, alig 50 km-re a szerb határtól.

Kevesen veszik tudomásul, hogy Szófia valójában hegyvidéki város. Manapság a gps-készülékek tengerszint-feletti magasságkijelzésének köszönhetően egyre többen csodálkoznak rá arra a tényre, hogy Szófia legalacsonyabb részei is 550 méter magasságban vannak, sőt egyes lakott részei 650-700 méter magasan terülnek el. A nem vagy ritkán lakott részeket direkt nem említem, mert a Vitosa-hegy egy része is közigazgatásilag Szófia része, a Vitosa legmagasabb pontját (2290 méter) is beleértve.

Magyarra "lefordítva": Szófia legalacsonyabb része is magasabban van, mint Budapest legmagasabb pontja, a János-hegy. Ennek következménye az, hogy - bár Szófia Budapestnél 5 fokkal délebbre fekszik - télen általában 2-5 fokkal hidegebb szokott lenni Szófiában, mint Budapesten.

Bár hivatalosan 1,4 millió lakosa van Szófiának, valójában ennél egymillióval többen laknak itt. A magyarázat az óriási eltérések Bulgárián belül a gazdaságot illetően. Bulgáriában a gazdasági helyzet olyan, hogy 5 nagyvárosban van működő gazdaság, a többi rész pedig erősen el van maradva, néhány idegenforgalmi települést leszámítva. A nettó átlagbéren érzékelhető ez elég jól, a bolgár nettó havi átlagbér országos szinten jelenleg átszámítva kb. 78 ezer magyar forint, az ország nagy részében viszont 45 ezer forint körül mozog, míg Szófiában eléri a 100 ezret. Ennek következménye a tömeges vándorlás szófiai munkahelyek felé.

Régebben hallottam egy német ismerőstől, hogy a közlekedési szokásokban egy vonalat lehet húzni, a vonal Skandináviában indul és Indiában ér véget. Minél közelebb vagyunk Indiához a vonal mentén, annál "szabadabb" vagy másként fogalmazva felelőtlenebb a közlekedési stílus. Skandináviában a sofőr inkább áll két órán keresztül a hibásan állandóan pirost jelző lámpánál, de akkor se megy át a piroson, ha az élete ettől függ. Németországban ez esetben átmennek a pirosan, de amint gyalogost látnak a zebránál, illemtudóan megállnak, várva a gyalogos áthaladását. Magyarországon a zebránál várakozó gyalogos nem fejt ki hatást a sofőrökre, de ha a gyalogos már lelépett a zebrára, akkor megállnak. A Balkánon a zebrára lelépett gyalogos érdektelen tényező a sofőrök szempontjából - lehet, hogy csak nézelődik az a gyalogos, nincs miért megállni tehát -, csak a határozottan a zebrán haladó gyalogos készteti az autóst megállásra. Az érdekesség kedvéért végigmondom. Törökországban már a zebrán haladó gyalogos is kevés, ha nem halad eléggé gyorsan. Irakban és Iránban a gyalogosnak nincs elsőbbsége (a szabályok szerint persze van, de a gyakorlatban nincs), így a gyalogos kézzel jelez az autósoknak, hogy átmehessen a zebrán. A "legszabadabb" India, ahol a kocsik semmi szín alatt nem állnak meg a zebránál, csak lassítanak és lassítva szlalomoznak az átkelő gyalogosok között. Bulgária valahol a Balkán és Törökország között van a fenti skálán. A határozatlanul zebrán lépegető gyalogosra a közeledő autók rádudálnak és rávillanatanak, sőt a kicsit agresszívebb sofőrök még ki is kiabálnak, hogy pl. "gyorsabban, nem kecskét legeltetsz otthon a tanyán!".

A legjellemzőbb tömegközlekedési eszköz a busz és a trolibusz. Még elég sok alacsony minőségű Ikarusz-busz látható. Amikor végleg tönkremennek, általában lecserélik őket használt nyugat-európai buszokra. Egyes ilyen buszokban még az eredeti feliratok is láthatók. Általánosságban a buszok és trolik rossz műszaki állapotúak, koszosak, kényelmetlenek, s nem tartanak be semmilyen menetrendet: egyszer 40 percet késnek, aztán meg egyszerre jön kettő-három, a szófiai tréfás népi okosság szerint azért jön egyszerre több, mert "egyedül félnek a buszok".

Szófiában az építkezés az egyik fő tevékenység. Egy időben minden második vállalkozó építkezésekkel foglalkozott. Most már a válság miatt ez kevésbé van így, de még mindig hihetetlenül sok építkezés van.

Sajnos Szófia négyötöde panelgettó. Van pár jobb minőségű, félig panel, félig tégla típusú épület is, de sajnos a legtöbb panel sokkal rosszabb, a hagyományos lakógyári panel típusú.

Szófia tömegközlekedésileg a kontrasztok városa. Egy részről - mint már említettem - a nem éppen rózsás állapotú budapesti tömegközlekedési eszközökhöz képest is kiemelten koszosak, kényelmetlenek, pontatlanok a szófiai tömegközlekedési járművek. Más részről viszont az összes jármű gps-követővel van ellátva, s az egyes járatok érkezése a megállókba valós időben követhető az interneten. Ezen kívül a megállók többségében is van gps-kijelző, mely jelzi, hogy melyik járat hány perc múlva fog megérkezni az illető megállóba. A legfurcsább, hogy ez a rendszer az esetek 95 %-ában műkődik. A magyarázat valószínűleg az, hogy Bulgária már a KGST-időkben amolyan "szocialista informatikai központ" volt, aránytalanul sokan foglalkoztak számítástechnikával. Ez a hagyomány megőrződött, így nagyon sok az informatikus szakember. Régebben elsősorban vírusírással csapták agyon az időt, ma már, úgy tűnik, sikerült pozíciókba jutniuk különböző helyeken, s folyamatosan szorgalmazzák a modern informatikai vívmányok gyakorlati bevezetését. Így több területen is észlelhető, hogy bár Bulgária gazdaságilag általánosságban el van maradva Magyarországtól, az informatika területén sok olyan dolog meg van oldva, ami Magyarországon csak részlegesen vagy egyáltalán nincs kielégítően rendezve. A tömegközlekedés gps-ítésén kívül meg tudnám említeni a nagyszerűen működő általános számlafizetési internetes rendszert, mellyel szinte bármilyen közüzemi számlát, szolgáltatást ki lehet fizetni a neten keresztül: amennyiben az ember regisztrálja magát és számláit, a rendszer értesíti minden új számláról (hamarabb, mint ahogy a szolgáltatótól megérkezne a számla postai úton) és azonnal ki is tud mindent fizetni a rendszeren keresztül, valamint sok más szolgáltatása is van a rendszernek: pl. hiteltörlesztés, átutalás bármilyen belföldi vagy külföldi bankszámlára, stb. Sok kereskedő is bekapcsolódott a rendszerbe, én pl. az egyik bolgár internetes könyvesboltból szoktam ilyen módon rendelni időnként. Magyarországon is volt/van egy ilyen próbálkozás, az Abaqoos, de sajnos nincs még eléggé elterjedve.

A városközpontban (mely jelentősen kisebb, mint Budapest városközpontja) igen sok a régi, lerobbant épület, bár ebben nem különbözik Szófia Budapesttől, ahol a sok rossz állapotű épület miatt külföldi filmesek szívesen forgatnak háborús filmeket, mert a díszlet egy az egyben adott. Szólni kéne a szófiai polgármesternőnek, hogy érdemes lenne, ha Szófiát is népszerűsítené a filmes körökben, hiszen ami a lerobbant házakat illeti, Szófia kíváló adottságokkal rendelkezik.

Az egyik népszerű közlekedési eszköz az iránytaxi. Ezek számmal ellátott, általában 12-ülőhelyes kocsik, melyek meghatározott útvonalon haladnak reggel fél 7 és este 10 között, átlagban negyedórás követési távolsággal, a kijelölt útvonalon belül bárhol fel illetve le lehet szállni. Jelenleg Szófiában kb. 50 különböző irányban közlekednek iránytaxik. Az iránytaxikban furcsa módon állóhely is van, ami kissé kényelmetlen 170 cm-t meghaladó magasságú embereknek, mert ilyen magas a tető. Az ár a normál közlekedési jegy másfélszerese. Igen gyors közlekedési eszköz ez, mivel az iránytaxik sofőrjei még az átlagos megszokotthoz képest is kevésbé tartják be a közlekedési szabályokat.

Ami a metrót illeti, a XX. sz. hatvanas éveiben kezdődött a metró tervezése. Mivel Szófia 2700 éves város, tele van a föld műemlékekkel, melyek hatalmas gondot okoztak (és okoznak ma is) mindenféle ásásos építések esetében.

Ennek is - meg a finanszírozás csökkentésének persze - köszönhető, hogy a földmunkák megkezdése után 20 évig nem történt semmi a metró kapcsán. Így igencsak érdekes módon Szófia egyik főútvonala két évtizedig le volt zárva az elkezdett, majd abbahagyott építkezés miatt. A metró csak 1998-ban került átadásra alig 5 állomással a város északnyugati része és a városközpont nyugati határa között. A metróvonal csak később érte el a városközpontot, közben pedig a városközponttól épült a város délkeleti része felé. Valószínűleg a világon egyedülálló módon, a metró hónapokig úgy működött, hogy az egyik központi állomás - éppen a műemlék-gondok miatt - nem volt elkészülve, azaz a metró egyes (s máig egyetlen) vonala nem volt folyamatos, nagyjából 1 km távolság "hiányzott" a közepéről. Az illető hiányzó rész tavaly szeptemberben készült el, jelenleg 14 állomása van az egyes vonalnak. Jelenleg is folynak munkálatok a vonalon, új állomások kiépítése folyamatban van, az egyik a szófiai repülőtéren lesz, s ezzel egyidőben megindult tavaly a második metróvonal építése is, észak-déli irányban.

Ami a szófiai közterületeket, elsősorban parkokat illeti, azok legendásan elhanyagoltak. A polgármesteri hivatal "jó napot!" helyett is a "nincs pénz" kifejezést használja.

Ahol a közterület rendezett, ott ez kizárólag a helyi lakosok közül egy-két hiperaktív önkéntesnek a kezét dicséri. Ami nagyon ritka jelenség: egy parkot az önkormányzat tesz rendbe.

Bulgária a korlátlan szabadság földje. Ennek egyik jele, hogy a szabálytalan parkolás alapvető emberi jognak számít. Pl. városközpontban egy bankfiók előtt több autó a járdán parkol. Olyan is megtörtént már - újságban olvastam, személyesen ilyet még azért nem láttam -, hogy két, a járdán haladó autó egymással karambolozott.

Érdekesség, hogy Szófiában nagyon kevés az ivóvíz. A legnagyobb szófiai folyó kb. Rákos-patak méretű. Most már megoldott az ívóvízellátás, de a 90-es évek elején még súlyos gondot jelentett.

A másik elterjedt közlekedési eszköz a villamos. A kommunizmus vége után sok vállalkozó bódékat épített ki a legtöbb megállóban, természetesen bármiféle engedély nélkül. A helyzetet kritizáló vagy építési engedélyt kereső hivatalnokok gyorsan vállalkozásellenes kommunistáknak lettek minősítve, így lassan az összes ilyen objektum legálissá vált. Ma már a helyzet rendezettebb, s nem lehet csak úgy építkezni közterületen. Viszont a sok bódé végülis hasznos szerepet lát el, általában mindegyikben működik valamilyen üzlet.

A villamosmegállókkal kapcsolatban tudni kell, hogy a kiépített megálló-szigetek ritka jelenség Szófiában.

A legtöbb villamosmegállóban az utasok a kocsik között szállnak fel és le. A kocsik általában meg szoktak állni, de nem mindig:

A taxi szintén gyakori közlekedési eszköz. Az EU legolcsóbb taxijai Szófiában vannak. Bár nincs hatósági ár, a taxik 95 %-a 80 magyar forintnyi összeget számol fel kilométerenként, s az alapdíj is ugyanennyi. A város délkeleti határán lévő panellakótelepről eljutni az északnyugati határon lévő hasonló lakótelepig kb. 2000 forint.

Visszatérve a villamosokra, mind az újabb típusok, mind a 40 éves típusok előfordulnak.

Egy dolog, amin a legtöbb, először Szófiába látogató magyar meg szokott döbbenni. A kommunizmus kötelező kollektivizmusa a logikus és elemi közös cselekvést is kiölte az emberekből. Ennek ékes példája a lakásonkénti külső hőszigetelés. Az  egyik lakás tulajdonosa ablakokat cserélt, s leszigetelte a lakását kívülről modern módszerrel, míg a többiek még nem követték a példáját. Amikor meséltem valakinek, hogy Budapesten ezt szinte mindig úgy csinálják, hogy az egész ház pénzt gyűjt, s aztán az egészet egyben csinálják, az illető furcsállotta, hogy Magyarországon még mindig ilyen "kommunista" praktikák vannak divatban.