Mi a gyarmat, illetve a szó pejoratív mellékjelentése miatt inkább nevezzük így, a külbirtok?
Külbirtok minden olyan terület mely valamely ország főhatalma alá tartozik, anélkül, hogy része lenne az illető országnak. A gyarmat szó, amennyiben a külbirtok szó jelentéstartalma – pejoratív - részeként használjuk, így lehetne meghatározható: minden olyan terület, mely AKARATA ELLENÉRE valamely ország főhatalma alá tartozik, anélkül, hogy része lenne az illető országnak.
Mindenesetre a továbbiakban külbirtokokról fogok beszélni.
A dekolonizációs folyamat – a közhiedelemmel ellentétben - nem feltétlenül jelenti azt, hogy a külbirtokok elnyerik függetelnségüket, bár történelmileg ez volt a jellemző. A dekolonizáció lényege nem a függetlenség elnyerése, hanem az, hogy egy adott gyarmati terület szabadon foglalhasson állást saját alkotmányos státuszáról, azonban a szabad állásfoglalás nem feltétlenül függetlenséget jelent, hanem esetleg csatlakozást az eredeti gyarmattartó hatalomhoz vagy akár a külbirtoki státusz fenntartását is jelentheti.
Az ENSZ gyarmati listája
Az ENSZ nyilvántart egy dekolonizációs listát, mely 16 területet tartalmaz, ezeket tartja az ENSZ gyarmatoknak:
Amerikai Szamoa – „gyarmattartó”: USA
Amerikai Virgin-szigetek – „gyarmattartó”: USA
Anguilla – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Bermuda – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Brit Virgin-szigetek – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Falkland-szigetek – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Gibraltár – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Guam – „gyarmattartó”: USA
Kajmán-szigetek – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Montserrat – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Nyugat-Szahara – „gyarmattartó”: nincs
Pitcairn-szigetek – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Szent Ilona – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Tokelau – „gyarmattartó”: Új-Zéland
Turks- és Caicos-szigetek – „gyarmattartó”: Egyesült Királyság
Új-Kaledónia: – „gyarmattartó”: Franciaország
Sajnos a lista elsősorban aktuálpolitikai indíttatású, s vajmi kevés köze van a fogalmi tisztasághoz, sőt sokszor a tényekhez is, mint ez a továbbiakban nyilvánvalóvá fog válni. A leginkább mellbevágó példa Nyugat-Szahara szerepeltetése a listán, melynek nincs gyarmattartója! Gyarmat gyarmattartó nélkül – „kissé” vicces...
De Nyugat-Szaharáról már írtam külön, a továbbiakban nem ismételném magamat.
De térjünk vissza az eredeti témához! A dekolonizációs folyamatban, mivel a gyarmattartás negatív fogalommá vált, minden gyarmattartó hatalom igyekezett gyarmatait megfosztani gyarmati jellegüktől. Ennek legelterjedtebb példája természetesen az volt, hogy a gyarmat egyszerűen független, szuverén állammá vált. Ezek az esetek nyilvánvalóak, ezért nem fogok velük foglalkozni.
Azonban a volt gyarmatok kis részénél ez valamilyen okból nem volt lehetséges (jellemző ok: az illető gyarmat lakossága nem akart független államiságot), így a megoldás más lett.
Az egyik megoldás: integrálás a volt gyarmattartó országba. Azaz a volt gyarmat szerves része lesz a volt gyarmattartónak, annak területi egysége, ennek minden következményével együtt, tehát: a volt gyarmat lakosai ugyanolyan állampolgárok lettek, mint a volt gyarmattartó lakosai, ugyanolyan jogokkal. A fontos pillanat ebben természetesen az ÖNKÉNTESSÉG, hiszen volt már eset arra, hogy egy gyarmattartó hatalom gyarmatát saját szerves részének nyilvánította a lakosság megkérdezése nélkül. A jó példa erre például Algéria, mely az akkori francia alkotmányjog értelmében Franciaország szerves része volt, azonban ez a státusz nem elégítette ki a helyi lakosokat, hiszen azt nem ők választották, ezért a függetlenségért harcoltak. Tehát a volt gyarmattartó területébe való szerves integráció akkor tekinthető valóban dekolonizációnak, ha azt szabad és demokratikus népszavazás vagy más demokratikus véleménynyilvánítás előzi meg. Jellemző, hogy az ENSZ általában el szokta fogadni az ilyen integrálást, a szabadon a volt gyarmattartó területébe történő beolvadást választó volt gyarmatokat az ENSZ leveszi a „gyarmatok listájáról”. Jelenleg az egyetlen ilyen vitás eset az ENSZ-listán Új-Kaledónia, melyről szó lesz majd az egyes esetek leírásánál.
A másik gyakori megoldás, hogy a volt gyarmat szabadon megszavazza, hogy megtartja „gyarmati” státuszát, azaz se a függetlenséget nem választja, se az anyaországba való beolvadást: megtartja az anyaország főhatalmát, de attól különálló egységként kíván a jövőben működni, jellemzően valamilyen fokú önkormányzat mellett. Ezek az esetek az ENSZ-lista meginkább fogalmilag tisztátlan pontjai! Egyes ilyen esetekben az ENSZ leveszi az illető területet a gyarmatok listájáról, amikor az illető terület önkormányzat létrehozása mellett szabadon arra szavaz, hogy meg kíván maradni a volt gyarmattartó főhatalma alatt. Más esetekben hiába szavaz az illető volt gyarmat ugyanerre, az ENSZ ezt nem ismeri el. Sajnos, ez általános irányelvek nélkül, „hasraütéses” alapon zajlik, ezért is jellemző, hogy az ENSZ gyarmati listáját nem szokás túlságosan komolyan venni.
Van amit viszont az ENSZ végképp nem fogad el: ha egy terület úgy akar megmaradni volt gyarmattartója főhatalma alatt, hogy még önkormányzatot sem akar. Bár ez nagyon ritka, Tokelau példája bizonyítja, hogy ilyen is lehetséges. Ezt a mindenképpen erősen humorosnak mondható esetet Új-Zéland alatt fogom elemezni.
Lássuk tehát a konkrét eseteket! Kizárólag azokat az eseteket sorolom fel, melyek jogilag is függő területeknek minősültem.
Egyes forrásokban még láthatunk ausztrál, dán, francia, holland függő területeket is, ezek azonban jogilag egyik esetben sem minősülnek függő területeknek.
*
Új-Zélandnak három függő területtel rendelkezik, valójában ezek közül kettőt leginkább a független államok közé kellene besorolni. A besorolásuk nehézkes, én ide soroltam őket, de ugyannyi érv szól a függetlenek közé sorolás mellett is.
Cook-szigetek - terület: 240 km2 - lakosság: 19 569 fő
Niue - terület: 260 km2 - lakosság: 1 398 fő
Tokelau - terület: 10 km2 - lakosság: 1 416 fő
A Cook-szigetek Új-Zéland társult állama. Az új-zélandi parlament nem hozhat döntés a Cook-szigetekről, ez a Cook-szigetek parlamentjének kizárólagos kompetenciája. A teljes belső önkormányzatot kiegészíti a szinte teljes külső önkormányzat, bár Új-Zéland feladata a Cook-szigetek honvédelme és nemzetközi képviselete, azonban ezeket csak a Cook-szigeteki hatóságok beleegyezésével gyakorolhatja. Emelett a Cook-szigetek sok esetben saját magát képviseli nemzetközi kapcsolataiban, 27 országgal saját maga áll diplomáciai kapcsolatban. Fentiek miatt az ENSZ a Cook-szigeteket „nem-tagállamnak”, azaz független államnak tekinti.
Niue státusza egyezik a Cook-szigetek státuszával. Az új-zélandi parlament nem hozhat döntés Niuéről, ez Niue parlamentjének kizárólagos kompetenciája. A teljes belső önkormányzatot kiegészíti a szinte teljes külső önkormányzat, bár Új-Zéland feladata Niue honvédelme és nemzetközi képviselete, azonban ezeket csak a niuei hatóságok beleegyezésével gyakorolhatja. Emelett Niue sok esetben saját magát képviseli nemzetközi kapcsolataiban, pillanatnyilag azonban csak 1 országgal áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban. Fentiek miatt az ENSZ Niuét „nem-tagállamnak”, azaz független államnak tekinti.
Tokelau esete viccnek számít az ENSZ és a dekolonizáció kapcsán. Tokelau három kis atoll, összesen 10 km2 területtel. Bár van önkormányzata, Új-Zéland külbirtoka. A státuszt Új-Zéland – mivel Tokelau szerepel az ENSZ gyarmati listáján – szeretné évek óta megváltoztatni, s társult állammá nyilváníttatni Tokelaut. A tokelauiak azonban szeretnének megmaradni „gyarmatnak”, ezért az eddig megtartott népszavazásokon a társult állami státusz opciója nem érte el a szükséges támogatást. Bár a népszavazás ENSZ felügyelet alatt zajlott, az ENSZ nem hajlandó az eredményt elfogadni, s továbbra is felszólítja Új-Zélandot, hogy a dekolonizációs folyamatot vigye végbe. Hiába könyörög az új-zélandi kormány, a tokelauiak nem hajlandók társult állam lenni.
*
Norvégia egyetlen egy külbirtokkal rendelkezik.
Bouvet-sziget - terület: 49 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
A Bouvet-sziget Norvégia egyetlen megmaradt külbirtoka. Ez egy lakatlan sziget az Atlanti-óceán déli részén. A sziget arról híres, hogy ez világ legelszigeteltebb szigete, a legközelebbi föld 1 600 km távolságban van (ez az Antarktisz), míg a legközelebbi lakot terület 2 300 km távolságban található.
Egyes forrásokban szerepel mint norvég külbirtok még a Jan Mayen-sziget és Svalbard (Spitsberga-szigetek) is, mindkettő Észak-Európában található, ez azonban téves, mindkettő Norvégia szerves része. Svalbardra speciális nemzetközi egyezmény vonatkozik, de ez nem érinti a terület norvég szuverenitását és azt a tényt, hogy a terület teljes mértékben része Norvégiának.
*
Az USA alkotmányjoga különbséget tesz "bekebelezett" és "bekebelezetlen" területek között, valamint "szervezett" és "szervezetlen" területek között.
Szervezettnek minősül az a terület, melynek van saját szervezett közigazgatása, míg szervezetlen az, aminek nincs, jellemzően ezek - egy kivétellel - lakatlan területek, melyeken értelemszerűen nem is lehetne közigazgatást szervezni, ill. olyan kis lakosságú területek, hogy nem érdemes megszervezni rajtuk a közigazgatást.
Az 50 amerikai állam - bár természetesen bekebelezett és szervezett - e rendszeren kívül esik, hiszen ők maguk a szövetségi állam alkotórészei. Speciális törvény alapján ideszámít a főváros ("Columbia Kerület"), mely nem része egyetlen államnak szám, viszont államok területéből került kialakításra. Tehát a fenti terminológia csak az 50 államon és a fővároson kívüli amerikai szuverenitású területekre alkalmazandó.
Ami a bekebelezett/bekebelezetlen megkülönböztetést illeti, pillanatnyilag a fent említett területeken kívül minden más amerikai terület, egyetlen kivétellel: ez Palmyra-atoll, mely a Csendes-óceán központi részén található. A bekebelezett státusz azt jelenti, hogy az illető terület szerves része az USÁ-nak, vonatkozik rá automatikusan a teljes amerikai jogrend, lakosai pedig amerikai állampolgárok, viszont nem a szövetségi állam tagja (hiszen nem állam), hanem a szövetségi központi kormány alá tartozik. Tehát valójában a Palmyra-atoll nem függő terület, így itt fel sincs sorolva.
Miért van Palmyra atoll-nak bekebelezett státusza? Ennek oka történelmi. Palmyra-atoll eredetileg Hawaii része volt. Mielőtt Hawaii amerikai szövetségi állammá vált volna, státusza természetesen "bekebelezett" volt, azonban az államiság elérésekor Palmyra le lett választva területéről, viszont a már megszerzett státusz megmaradt. Természetesen Palmyra "szervezetlen", hiszen nincs állandó lakossága, így nincs mit "megszervezni" rajta.
Mivel azonban Palmyra "bekelebezett" terület, ha lennének lakosai, azok amerikai állampolgárok lennének, úgyszintén a Palmyrán való születés automatikusan amerikai állampolgárságot eredményez, bár persze ilyen még sosem fordult elő!
Palmyra esetében mindenképpen el kell mondani, hogy ez valószínűleg a világ egyik legszebb helye, de biztosan a legszebb sziget a Csendes-óceánban. Palmyra teljes egészében természetvédelmi terület, az atoll látogatása csak előzetes engedéllyel lehetséges. Hosszabb tartózkodás kizárólag tudományos vagy kutatói céllal engedélyezett. Néhány éve a National Geographic egyik száma Palmyrának volt szentelve, a folyóirat munkatársai meglátogatták az atollt és csodálatos képeket készítettek, melyek aztán láthatók voltak a lapban.
Az összes többi terület "bekebelezetlen", ez a státusz azt jelenti, hogy nem minősülnek az USA területe szerves részének, az amerikai jogrend pedig nem hatályos automatikusan, hanem csak abban az esetben, ha az illető "bekebelezetlen" terület kifejezetten meg van említve. A "bekebelezetlen" területek egy része "szervezett", ezek jellemzően - nem mindig - azok, melyeken állandó lakosság van. A lakatlan területek természetesen "szervezetlenek". Lássuk először ezeket csoportokban, mert közös vonásaik alapján együtt tárgyalandók ezek a területcsoportok.
Először is az USA 3 karib-tengeri területe.
Puerto Rico - terület: 9 104 km2 - lakosság: 3 994 259 fő
Navassa-sziget - terület: 5 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Amerikai Virgin-szigetek - terület: 346 km2 - lakosság: 108 448 fő
Puerto Rico a legnépesebb amerikai külbirtok, lakosainak száma majdnem eléri a 4 milliót. További 4 millió puertoricói származású személy él az USÁ-ban. Őslakosai eredetileg - Kubához és Hispaniolához hasonlóan - a tainók, egy karibi indián nép, akik azonban már a XVI. végéig teljesen kipusztultak a spanyol gyarmatosítók által behurcolt betegségek következtében. A mai Puerto Rico lakosságát 80 %-ban a spanyol bevándorlók leszármazottai, 10 %-ban a behurcolt afrikai rabszolgák utódai és mulattok teszik ki, a maradék egyéb bevándorló. Puerto Rico hivatalos nyelve az angol és a spanyol.
Társult állami státuszát Puerto Rico pedig 1952-ben kapta. Puerto Ricóban több ízben is népszavazás lett tartva a társult állam alkotmányos státuszának megváltoztatásáról. A legutóbbi népszavazáson 50% szavazott a jelenlegi társult állami státusz fenntartására, 47 % arra, hogy Puerto Rico legyen az 51. amerikai szövetségi állam, 3 % pedig a függetlenségre.
Az Amerikai Virgin-szigetek a Karib-tenger északkeleti részében találhatók. Az Amerikai Virgin-szigeteknek nincs lakosai vagy választott képviselői által megszavazott alkotmánya, alaptörvényét az amerikai Kongresszus állapította meg 1954-ben. Az illető alaptörvény azonban korlátozott belső autonómiát ad a területnek. 2007-ben a területi parlament megkezdte egy területi alkotmány kidolgozását, azonban a folyamat kudarcba fulladt, így továbbra is az 1954-es törvény határozza meg a terület alkotmányos státuszát.
A külügyeket és a védelmi ügyeket kizárólagosan a USA intézi, a többi kérdésben az Amerikai Virgin-szigetek kormányzója és a helyi demokratikusan választott parlament dönt, az amerikai jogszabályok által meghatározott kereteken belül, az amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt. 1969 előtt a terület kormányzóját - a végrehajtó hatalom fejét - az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.
Az Amerikai Virgin-szigetek lakosai 1927 óta külön jogszabály alapján amerikai állampolgárok. Az Amerikai Virgin-szigeteken való születés amerikai állampolgárságot eredményez.
Az Amerikai Virgin-szigetek 4 évente választ 1 képviselőt az amerikai Kongresszusba, aki azonban szavazati jog nélkül vesz részt a Kongresszus munkájában. Emiatt a terület lakosai mentesülnek az amerikai szövetségi adóktól.
Az Amerikai Virgin-szigetek gazdaságának fő forrása az idegenforgalom, a terület az egyik legnépszerűbb karibi idenforgalmi célpont.
Az Amerikai Virgin-szigetek alkotmányos státuszát illetően 1993-ban volt népszavazás, melyen a többség a jelenlegi státusz fenntartására szavazott.
Az Amerikai Virgin-szigetek lakosságának 80-85 %-a fekete, a többi fehér és keverék. Hivatalos nyelv az angol.
A Navassa-sziget a Karib-tengerben helyezkedik el. Lakatlan, s természetesen "szervezetlen" terület.
Lássuk a Csendes-óceánban található lakott amerikai függő területeket.
Északi-Mariana-szigetek - terület: 477 km2 - lakosság: 86 616 fő
Amerikai Szamoa - terület: 199 km2 - lakosság: 65 628 fő
Guam - terület: 541 km2 - lakosság: 178 000 fő
Az Északi-Mariana-szigetek (a Csendes-óceánban) - mint Puerto Rico - úgynevezett "társult állam". Az amerikai alkotmányos berendezkedésben ez a státusz áll legközelebb a szövetségi állami státuszhoz, helyi parlamentjük és kormányzójuk ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a szövetségi államok hasonló testületei. Gyakorlatilag ugyanazok a jogok illetik meg a társult államokat, mint a "rendes" szövetségi államokat, lakosaik amerikai állampolgárok, azonban nem fizetnek szövetségi amerikai adókat, s képviselőjük az amerikai Kongresszusban nem rendelkezik szavazati joggal.
Az Északi-Mariana-szigetek őslakosai a chamorrók, ma már a lakosság alig 20 %-át teszik ki. A lakosság 40 %-a bevándorló a Fülöp-szigetekről, további 25 % kínaiak, a többi bevándorló más csendes-óceáni szigetekről és fehér. A hivatalos nyelv az angol, a chamorro, s a karolin, ez utóbbi kettő maláj-polinéz nyelv.
Az Északi-Mariana-szigetek társult állami státuszát 1986-ban kapta. Távlati tervként az Északi-Mariana-szigeteken felmerült a szövetségi államként való csatlakozás az USÁ-hoz: a terület egyesüljön Guammal és váljon amerikai szövetségi állammá, azonban népszavazásig még nem jutott el a kérdés.
A Csendes-óceán déli részén található Amerikai Szamoa (a Szamoa-szigetvilág keleti része) az egyetlen "szervezetlen" terület, melynek állandó lakossága van.
A Szamoa szigetek nyugati - a keletinél többszörösen nagyobb - része eredetileg német gyarmat volt, majd az I. vh. után Új-Zélandhoz került, jelenleg független állam. A kicsi keleti rész pedig az USA birtoka a XIX. sz. vége óta.
Amerikai Szamoa "szervezetlen" amerikai terület, mivel hivatalosan nem született határozat a megszervezéséről, azonban de facto 1967 óta szervezett, mivel akkor lépett hatályba alkotmánya a amerikai kormány jóváhagyása és helyi népszavazás után.
A külügyeket és a védelmi ügyeket a USA intézi, a többi kérdésben Amerikai Szamoa korlátozott autonómiával rendelkezik: a lakosság által közvetlenül választott kormányzó és a helyi demokratikusan választott parlament dönt a amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt, a döntések nem mondhatnak ellen az USA alkotmányának és az USA által kötött nemzetközi szerződéseknek. A legfelsőbb amerikaiszamoai bírói döntések ellen az USA legfelsőbb bíróságához lehet fellebezni.
1980 előtt a terület kormányzóját - a végrehajtó hatalom fejét - az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.
Amerikai Szamoa lakosai nem rendelkeznek amerikai állampolgársággal, viszont joguk van az USA területén letelepedni, s letelepedés esetén kedvezményesen szerezhetik meg az amerikai állampolgárságot. Az amerikai állampolgárság hiánya ellenére Amerikai Szamoa lakosai jogosultak amerikai útlevélre. A valóságban Amerikai Szamoa legtöbb lakosa ma már amerikai állampolgár, mert szinte mindenki hosszabb-rövidebb időre az USÁ-ba költözik, így általában megszerzi az amerikai állampolgárságot is. Az ilyen személy Amerikai Szamoán született gyermeke pedig már leszármazási jogon szerzi meg az amerikai állampolgárságot. Mindennek következtében ma már csak Amerikai Szamoa lakosai kisebb része nem amerikai állampolgár.
Ugyanez elvben - azaz ha nincs direkt jogszabály az ellenkezőjére - minden "bekebelezetlen" területre igaz, azaz az ottani lakosok nem amerikai állampolgárok és az ottani születés nem eredményez amerikai állampolgárságot, csak jogot az USÁ-ban való letelepedésre és amerikai útlevélre.
Amerikai Szamoa lakosai saját parlamenti és kormányzói választási jogokun kívül négyévente megválasztank 1 képviselőt is az amerikai Kongresszusába, azonban Amerikai Szamoa kongresszusi képviselője kizárólag tanácskozási joggal vesz részt a Kongresszus munkájában, azaz nincs szavazati joga a Kongresszus plenáris ülésein (a kongresszusi bizottsági szavazásokon viszont teljes szavazati joga van!). Emiatt Amerikai Szamoa lakosai mentesülnek az amerikai szövetségi adóktól. Természetesen amennyiben egy amerikaiszamoai lakos amerikai állampolgárságot szerez és az USÁ-ba költözik, ott rendes szavazati joga van, valamelyik amerikai szövetségi állam lakosaként.
Amerikai Szamoa hivatalos nyelve az angol és a szamoai, ami egy polinéz nyelv. A lakosság több mint 90 %-a őslakos szamoai, a többiek bevándorlók más polinéz szigetekről, valamint fehérek, s fehér-szamoai keverékek. A vallási hovatartozást illetően érdekesség, hogy a lakosság közel negyede mormon vallású - ugyanez a független Szamoára is igaz, ennek oka, hogy a Csendes-ócán déli részén lévő kisebb szigetek hagyományos mormon missziós igyekezetek színhelyei már a XIX. sz. vége óta. Pl. Tongán is hasonló a mormonok aránya, de Niuén is jelentős, 15 % körüli, míg a közeli Francia polinéziában is majdnem eléri a 10 %-ot. (Magában az USÁ-ban a mormonok aránya valamivel 2 % alatt van.)
Guam földrajzilag a Mariana-szigetekhez tartozik. Guamnak nincs lakosai vagy választott képviselői által megszavazott alkotmánya, alaptörvényét az amerikai Kongresszus állapította meg 1950-ben. Az illető alaptörvény azonban jelentős belső autonómiát ad Guamnak. A külügyeket és a védelmi ügyeket kizárólagosan az USA intézi, a többi kérdésben Guam korlátozott autonómiával rendelkezik: kormányzója és a helyi demokratikusan választott parlament dönt, az amerikai jogszabályok keretein belül, az amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt. 1969 előtt a terület kormányzóját - a végrehajtó hatalom fejét - az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.
Guam lakosai 1950 óta, az amerikai Kongresszus említett alaptörvénye értelmében amerikai állampolgárok. A Guamon való születés amerikai állampolgárságot eredményez.
Guam 4 évente választ 1 képviselőt az amerikai Kongresszusba, aki azonban szavazati jog nélkül vesz részt a Kongresszus munkájában. Emiatt a guamiak mentesülnek az amerikai szövetségi adóktól.
Guam gazdaságának két fő forrása van: az idegenforgalom, s az USA költségvetési támogatása annak fejében, hogy az amerikai haderők több katonai támaszpontot is fenntartanak Guamon, az amerikai támaszpontok összterülete eléri Guam területének kb. egyharmadát. A támogatás részeként a Guamon állomásozó amerikai katonák és a támaszpontok nem-guami kiszolgáló személyzete jövedelmét terhelő szövetségi adók 100 %-a Guamot illeti.
Guam alkotmányos státuszát illetően a terület szeretné növelni önállóságát, bár a függetlenséget nagyon kevesen támogatják. A leginkább támogatott elképzelések között az állami státusz, a csatlakozás az Északi-Mariana-szigetekhez, s a társult állami státusz szerepel, ez utóbbinak van a legjelentősebb támogatása, azonban az amerikai kormány a jelenlegi státuszt fenntartását tartja az egyetlen megoldásnak, arra hivatkozva, hogy Guam gazdaságilag nem lenne képes önállóságra, s az amerikai költségvetési támogatás nélkül a terület válságba kerülne.
Guam őslakosai a chamorrók, ma már a lakosság alig 40 %-át teszik ki. A lakosság negyede bevándorló a Fülöp-szigetekről, szintén élnek itt kínaiak és bevándorlók más csendes-óceáni szigetekről. Emelett 5 % körüli fehér lakosság is van. A hivatalos nyelv az angol és chamorro, ami egy maláj-polinéz nyelv.
Lássuk végül az USA lakatlan, csendes-óceáni területeit!
Baker-sziget - terület: 1 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Howland-sziget - terület: 1 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Jarvis-sziget - terület: 4 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Johnston-atoll - terület: 3 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Kingman-zátony - terület: <1 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Midway-szigetek - terület: 5 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Wake-sziget - terület: 7 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
A Csendes-óceán középső részén található Baker-sziget, Howland-sziget, Jarvis-sziget és a Kingman-zátony természetvédelmi terület, látogatásuk csak előzetes engedéllyel lehetséges, a turizmus tilos, kizárólag tudományos vagy kutatói céllal engedélyezett a látogatás.
A szintén a Csendes-óceán középső részén található Johnston-atoll és a Midway-szigetek 2003-ig, ill. 1993-ig az amerikai haderők irányítása alatt álltak - közismert a II. vh. alatti midwayi légicsata Japán és az USA között -, azonban ma már ez a két terület szintén környezetvédelemi terület, a látogatás szintén engedélyhez kötött.
A Kingman-zátonnyal kapcsolatban fontos hozzátenni, hogy csak neve zátony, valójában nem az. Hiszen ha zátony lenne, nem is minősülne szárazföldnek, azaz nem is szerepelhetne semmilyen terület-felsorolásban. Hiszen a zátony meghatározása: olyan képződmény közvetlenül a vízszint alatt, amely a vízszint időszakos csökkenésével a szárazra kerül. Amennyiben a legmagasabb vízálláskor, dagály idején, akár egy kis rész is a víz szintje felett van, akkor az már nem zátony, hanem sziget. Kingman valójában egy "kvázi-zátony", ha lenne ilyen fogalom, zátonynak a korabeli hajósok nevezték el, s a hibás terminológia rajta ragadt. Kingman területe valójában alig néhány négyzetméter, ez az a terület, mely dagály esetében is a vízszint felett van. Apály idején viszont Kingman egy 70 km<sup>2</sup>-es területet körbevevő atoll.
A Csendes-óceán középső részén található szintén Wake-sziget, az amerikai haderők irányítása alatt áll, szintén szervezetlen terület, mivel állandó lakossága nincs, a szigeten csak amerikai katonák és az azokat kiszolgáló magáncégek alkalmazottjai tartózkodhatnak.
S egy kiegészítés: a marxista szellemiségű politikai térképeken előszeretettel szerepeltetnek egy Guantanamói-öböl nevű USA-külbirtokot. Természetesen ez csupán politikai propaganda, s a valósághoz semmi köze. A Guantanamói-öböl egy amerikai katonai-tengerészeti támaszpont KUBA területén, bérelt terület, s természetesen soha senki sem állította, hogy a terület ne Kubához tartozna, s természetesen úgyszintén soha senki sem gondolta, hogy a terület az USÁ-hoz tartozna. Ez egy ugyanolyan támaszpont, mint bármelyik másik a világ bármely más pontján. A helyzet furcsasága persze tény: a bérbeadó és a bérlő között a viszony megromlott, s immár 45 éve nincs köztük diplomáciai kapcsolatot, ez azonban nem változtat sem a bérleti jogviszonyon, sem a terület hovatartozásán. Az USA mind a napig szigorúan betartja a bérleti szerződés feltételeit (miközben annak több pontját is a havannai kommunista rezsim megszegte azóta), pl. az amerikai földre került kubai menekült automatikusan jogosult politikai menedékjogra, azonban hiába jut be egy kubai menekült a guantanamói-öbli támaszpontra, nem jogosult a menedékjogra, mivel ebben az esetben a menekült kubai területről kubai területre jutott el, ami sajnos nem elegendő jogalap az amerikai menedékjoghoz.
*
Folytassuk hát az Egyesült Királysággal.
Az Egyesült Királyság a tiszta megoldások híve. Az ország szerves része csak Nagy-Britannia és Észak-Írország, minden más brit szuverenitású terület külbirtok/tartozék.
Lássuk először is azt a két brit tengerentúli területet, melynek területe része az EU-nak.
Akrotíri és Dekélia - terület: 255 km2 - lakosság: 14 000 fő
Gibraltár - terület: 7 km2 - lakosság: 28 800 fő
Amikor Ciprus 1960-ban elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól, az Egyesült Királyság megtartotta magának a sziget területének kb. 3 %-át, azaz két községet, Akrotírit és Dekéliát, valamint ezek környékét. Ezen a területen fontos brit légi és haditengerészeti támaszpont, ill közös brit-amerikai hírszerző állomás működik mind a mai napig. A brit tengerentúli terület határain nincs határőrizet, azaz a ciprusiak szabadon közlekedhetnek a brit területeken áthaladó utakon. Akrotíri és Dekélia brit tengerentúli terület 2008 óta arról is nevezetes, hogy ez az egyetlen brit szuverenitás alatt lévő terület, melynek hivatalos pénzneme az euró, ugyanis a Ciprusi Köztársaság eurózónás belépésekor Akrotíri és Dekélia úgy döntött, hogy követi a példát.
A terület - bár státusza tengerentúli terület – a gyakorlatban jelentősen különbözik a többi brit tengerentúli területtől abban, hogy rajta az Egyesült Királyság nem folytat a katonain kívül más tevékenységet, nem enged a területen senkit sem letelepedni a már ott lakó személyeken kívül, s a területnek nincs demokratikusan választott kormányzati szerve, a kormányzást a mindenkori ciprusi brit haderők főparancsnoka látja el. Bár a terület hivatalosan része az EU-nak, speciális helyzete miatt nem tart Európai Parlamenti választásokat. Úgyszintén ez az egyetlen brit külbirtok, melynek területén való születés nem eredményez brit állampolgárságot.
Közkeletű tévhit, hogy Gibraltárban az életszínvonal óriási. Pedig nem, Gibraltár nem Monaco vagy Liechtenstein. Valójában kb. 15-20 %-kal alacsonyabb az életszínvonal Gibraltárban, mint az Egyesült Királyságban. A legtöbb bevándorló indiai. Gibraltár 1713 óta brit, de a spanyolok mind a mai napig maguknak követelik, pedig erre nem sok alapjuk van. Egy biztos: a lakosság semmiképpen nem akar Spanyolországhoz tartozni. Néhány éve a brit kormány jószándékú gesztust akart mutatni Spanyolországnak, javasolva valamilyen kettős brit-spanyol szuverenitást Gibraltár felett. Meg is szavaztatták róla a gibraltáriakat: valószínűleg még Kádár János is megirígyelte volta az eredményt, ugyanis 98,9 % szavazott a közös brit-spanyol fennhatóság ellen. Nehogy valamikor is a brit kormány átadja a területet a spanyoloknak, a gibraltáriak nem bízva semmit a véletlenre, beírták alkotmányukba, hogy Gibraltár szuverenitási státusza nem változtatható meg népszavazás nélkül. Azt is írhatták volna persze, hogy „örökre brit és kész”, mert ez ugyanazt jelenti, ismerve a gibraltáriak érzelmeit, de így ez a népszavazásos szöveg mégiscsak elegánsabb. Egyébként – bár jogi szinten megy a szájtépés spanyol részről – ma már normális a viszony Gibraltár és Spanyolország között.
Ami az alkotmányos státuszt illeti, Gibraltár a külügyeket és a honvédelmet kivéve teljesen önálló, a brit királynő által kinevezett kormányzó hatalma valamivel kisebb, mint Magyarországon Sólyom Lászlóé, feladata abban merül ki, hogy a választáson – Gibraltárnak saját parlamentje van - nyertes párt vezetőjét kinevezi főminiszternek és kitüntetéseket nyújt át nagyobb ünnepeken és kellemes ünnepeket kíván december 31-én.
Gibraltár az egyetlen brit külbirtok, ahol rendeznek Európai Parlamenti választásokat. Mivel azonban túl kevés a lakosok száma, hogy az akár 1 EP-képviselőre elég legyen, a gibraltáriak a délnyugat-angliai választókerület jelöltjeire szavaznak.
Az őslakos gibraltáriak spanyolok, angolok, arabok, máltaiak keveréke, identitásuk gibraltári, amit a brit identitás „alrendszereként” élnek meg. Az őslakosok kétnyelvűek: egyrészt egymás között hétköznapi témákban gibraltári nyelven, másrészt angolul beszélnek. A leginkább ismert idegen nyelv természetesen a spanyol. A gibraltári vagy más néven llanito nyelv angol-spanyol keveréknyelv, de nehezen érthető mind a spanyolok, mind az angolok számára. A terület pénzneme a gibraltári font, melynek árfolyama az angol fonthoz van rögzítve 1:1 alapon.
Most következzen az a 10 brit külbirtok, mely az „EU tengerentúli területe” státusszal rendelkezik. Ezek brit alkotmányjogi szempontból mind tengerentúli területek, azonban jelentős különbségek vannak az Egyesült Királysághoz viszonyított függőség és önkormányzatiság tekintetében.
Anguilla - terület: 91 km2 - lakosság: 13 500 fő
Brit Indiai-Óceáni Terület - terület: 46 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Brit Virgin-szigetek - terület: 153 km2 - lakosság: 27 000 fő
Dél-Georgia és Déli-Sandwich szigetek - terület: 4 066 km2 - lakosság: nincs állandó lakosság
Falkland-szigetek - terület: 12 173 km2 - lakosság: 2 955 fő
Kajmán-szigetek - terület: 259 km2 - lakosság: 53 252 fő
Montserrat - terület: 101 km2 - lakosság: 4 655 fő
Pitcairn-szigetek - terület: 47 km2 - lakosság: 50 fő
Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha - terület: 420 km2 - lakosság: 5 661 fő
Turks- és Caicos-szigetek - terület: 417 km2 - lakosság: 36 605 fő
A Dél-Georgia és Déli-Sandwich szigetek, valamint a Brit Indiai-Óceáni Terület tengerentúli területeknek nincs állandó lakosságuk, az előbbin csak kutatók tartózkodnak, az utóbbin pedig közös brit-amerikai katonai támaszpont működik. Ebből következően nincs szervezett közigazgatásuk sem, mindkét területet 1-1 kormánybiztos irányítja, akiket a brit kormány nevez ki. Mindkét kormánybiztos irodája az illető területen kívül van, Dél-Georgia és Déli-Sandwich szigetek kormánybiztosa a Falkland-szigeteken, míg a Brit Indiai-Óceáni Terület kormánybiztosa Londonban tartózkodik.
Dél-Georgia és Déli-Sandwich szigetek területét Argentína a sajátjának tartja, a Brit Indiai-Óceáni Területet pedig Mauritius igényli. Ez utóbbi igényt a brit kormány elismeri, s brit-mauritiusi egyezmény van arról, hogy amennyiben a brit kormány abbahagyja a katonai támaszpont használatát, a terület csatolva lesz Mauritiushoz. E megállapodás alapja az, hogy a terület régebben Mauritius része volt, attól Mauritius függetlenségekor lett elválasztva, a katonai támaszpont kiépítése előtt pedig a terület eredeti őslakosságát kényszerrel telepítettek át Mauritius más részeire.
Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha - három nagyobb és több kisebb sziget az Atlanti-óceán déli felén. A területet a brit királynő (de facto a brit kormány) által kinevezett kormányzó irányítja. A helyi lakosok mindhárom szigeten helyi önkormányzatot választanak, melyek tagokat delegálnak kormányzó által vezetett kormányzati testületbe.A terület lakosai brit telepesek leszármazottai. A terület pénzneme a szentilonai font, melynek árfolyama az angol fonthoz van rögzítve 1:1 alapon.
A Pitcairn-szigeteket – mely jelenleg egy lakott és több lakatlan szigetből áll a Csendes-óceán déli részén - 1790-ben népesítette be Bounty fellázadt brit hajó néhány matróza és tahiti feleségeik, összesen 18 személy. A terület közel 50 éven keresztül a világtól elzárva fejlődött, közben a lakosság többszörösére, közel 200 főre nőtt. Mivel a terület képtelen ennyi embert eltartani, a lakosok nagy részét elköltöztették. A XX. sz. folyamán ismét 200-ra nőtt a lakosok száma, majd újabb elköltözés után a lakosság 50 fő körül stabilizálódott.
A Pitcairn-szigetek a világ legkisebb lakosságú területe, mely szervezett közigazgatással rendelkezik. A területet a brit királynő (de facto a brit kormány) által kinevezett kormányzó irányítja. A helyi lakosok önkormányzatot és polgármestert választanak, azonban azok döntései csak a kormányzó egyetértésével lépnek hatályba.
A terület pénzneme az új-zélandi dollár.
A Falkland-szigetek az Atlanti-óceán délnyugati részén helyezkednek el. Lakosai brit telepesek leszármazottai. Montserrat a Karib-tengerben található, lakosai legnagyobb részben behurcolt afrikai rabszolgák leszármazottai.
Montserratról a legismertebb tény, hogy fővárosát 1995-ben egy vulkánkitörés megsemmisítette.
A Falkland-szigetek az 1982-es argentín-brit háború kapcsán váltak közismertté. Argentína zavaros történelmi jogokra hivatkozva követeli a területet. A lakosok viszont brit telepesek, akik nem kívánnak Argentínához tartozni.
Mindkét területet a brit királynő (de facto a brit kormány) által kinevezett kormányzó irányítja. A helyi lakosok törvényhozó testületet választanak, mely tagokat delegál kormányzó által vezetett kormányzati testületbe.
A Falkland-szigetek pénzneme a falkandi font, melynek árfolyama az angol fonthoz van rögzítve 1:1 alapon. Montserrat része a kelet-karibi valutaövezetnek, pénzneme a kelet-karibi dollár, melynek árfolyama az USA-dollárhoz van rögzítve 1:2,7 alapon.
A Turks- és Caicos-szigetek a Bahama-szigeket közvetlen keleti szomszédja. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. Lakosai legnagyobb részben behurcolt afrikai rabszolgák leszármazottai.
Gibraltárhoz hasonló nagyfokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. Azonban 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig lesz érvényben. Tehát a gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat, helyi önkormányzati jogok nélkül.
A Turks- és Caicos-szigetek pénzneme az USA-dollár.
Anguilla, a Brit Virgin-szigetek, s a Kajmán-szigetek a Karib-tengerben találhatók. Alkotmányos státuszuk hasonló. A külügyek, a honvédelem, s gazdasági ügyek egy része a brit királynő (de facto a brit kormány) által kinevezett kormányzó hatáskörébe tartozik. A többi ügyet a hely lakosok által választott parlament, s választásokon nyertes párt által delegált főminiszter intézi.
A Kajmán-szigetek az egész karibi térség leggazdagabb területe, köszönhetően az idegenforgalomnak és a pénzügyi szolgáltató szektornak. Ugyanez érvényes a Brit Virgin-szigetekre is, mely második helyen áll a térségben az életszínvonalt illetően. Hozzájuk képest Anguilla jóval szegényebb, itt gyakorlatilag az egyetlen bevételi forrás az idegenforgalom.
Anguilla része a kelet-karibi valutaövezetnek, pénzneme a kelet-karibi dollár. A Kajmán-szigetek pénzneme a kajmáni dollár, melynek árfolyama az USA-dollárhoz van rögzítve 1:1,2 alapon. A Brit Virgin-szigetek pénzneme az USA-dollár.
Ami Anguilla történetét illető, érdemes vele külön foglalkozni, mert kifejezetten humoros elemeket tartalmaz. Valószínűleg ez a világtörténelem egyetlen esete, amikor egy terület lakosai és politikusai egy film (ráadásul egy vígjáték) ötletét használták fel céljaik eléréséhez. Az 1959-es The Mouse That Roared című (magyar címe: Az Ordító Egér) film Peter Sellers brit színész főszereplésével egy kitalált európai miniállamról szól, mely miután csődközeli helyzetbe kerül, háborút indít az USA ellen, azzal a céllal, hogy az USA egy gyors háborúban visszatámadjon és legyőzze az országot, majd segélyt nyújtson neki, mint tette ezt a II. vh. után a Marshall-segéllyel, ami majd meg fogja menteni a miniállamot a biztos csődtől. A filmet nem mondom tovább, mert ez esetben ez már nem releváns. De lássuk hogyan jön ide Anguilla.
Anguillát a britek Saint Kitts-Nevis terület részeként irányították, ez viszont nagyon nem tetszett a anguillaiknak, mivel nem éreztek közösséget Saint Kitts-Nevissel, ráadásul úgy gondolták, hogy egy nagyobb területi egység részeként velük senki sem törődik. A dolgok akkor kezdtek azonban súlyos sérelemként jelentkezni, amikor kiderült, hogy Saint Kitts-Nevis függetlensége évek kérdése, s minden abba az irányba megy, hogy az új ország része lesz Anguilla. Az anguillai lakosok ezt már nem tűrhették, 1967 május 30-án – ez mind a mai napi Anguilla nemzeti ünnepe - a lakosság elűzte a szigetről a saint-kitts-nevisi rendőrséget, majd az amerikai kormányhoz fordult, hogy vegye át a sziget irányítását. Az amerikai kormány természetesen nem reagált egy brit belügyre. Ezután a sziget egyoldalúan népszavazást tartott, ahol 1813 igen és 5 nem szavazattal kimondták elszakadásukat az akkor még brit uralom alatt álló Saint Kitts-Nevistől. Tárgyalások indultak a brit kormánnyal, a britek megpróbáltak egy kompromisszumos egyezséget kidolgozni, de nem voltak hajlandók teljesíteni az anguillai fő követeléséket: hogy legyen Anguilla külön kezelve Saint Kitts-Nevistől, s NE kapjon függetlenséget. Ezek után az anguillaiaknak nem maradt más lehetőségük, mint kiűzni a brit tárgyalókat, majd kikiáltották a forradalmat és a független köztársaságot, remélve, hogy ezek után komolyan veszik majd őket. Londonban erre nem számítottak, de most már lépniük kellett. Ismét tárgyalókat küldtek Anguillára, de az anguillaiak nem voltak hajlandók tárgyalni, remélve, hogy ezzel ki tudnak majd provokálni egy igazi brit reakciót. Miután a brit kormány kezdett nevetségessé válni, kénytelenek voltak lépni: megindult az Anguilla elleni brit invázió, egy 20 katonából és 40 rendőrből álló brit egység megindult Anguilla felé visszállítani az alkotmányos rendet. A brit „megszállókat” az anguillaiak a parton meleg üdvözlő szavakkal és koktélokkal fogadták, az anguillai „forradalmi köztársaság” vezetése pedig azonnal „kapitulált”, így fél óra múlva már teljesítette a misszióját a kiküldött brit egység. Ezek után a britek már nem tudtak mit tenni, megígérték, hogy teljesítik a követeléseket, ez meg is történt: 1980-ban Anguilla hivatalosan is le lett választva Saint Kitts-Nevisről, majd 1983-ben St Kitts-Nevis független állam lett, Anguilla meg mind a mai napig brit tengerentúli terület. A „forradalom” vezetője később több ízben a sziget kormányzói tisztségét töltötte be. Na és érdemes megnézni a forradalmi köztársasági zászlót is...
(forrás: FOTW)
Lássuk most az egyetlen brit tengerentúli területet, mely nem kérte az "EU tengerentúli területe" státuszt. Ez Bermuda.
Bermuda - terület: 53 km2 - lakosság: 67 837 fő
Bermuda az Atlanti-óceán nyugati részében található, közel az USA partjaihoz. Lakosai fele-fele részben behurcolt afrikai rabszolgák és brit telepesek leszármazottai.
Gibraltárhoz hasonló nagyfokú önállóságot élvez, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézi.
A terület pénzneme a bermudai dollár, melynek árfolyama az USA-dollárhoz van rögzítve 1:1 alapon.
Végül jöjjön az Egyesült három úgynevezett koronabirtoka, melyek szintén nem részei az EU-nak, bár egyes EU-szabályok hatályosak Ezek azért nem tengerentúli területek, hanem külbirtokok, mert az Egyesült Királysághoz valójában a korona jogán kapcsolódnak.
Guernsey - terület: 78 km2 - lakosság: 65 573 fő
Jersey - terület: 116 km2 - lakosság: 91 126 fő
Man - terület: 572 km2 - lakosság: 80 058 fő
Guernsey és Jersey Franciaország partjainál található. Az eredeti Normandiai Hercegség utolsó megmaradt részei. Mivel Angliát 1066-ban Vilmos (Hódító) normandiai herceg hódította meg és felvette az angol királyi címet, Guernsey és Jersey lakosai között elterjedt a mondás, hogy valójában nem Guernsey és Jersey az Egyesült Királyság birtokai, hanem éppen fordítva: Anglia az ő külbirtokuk, hiszen a normandiai herceg hódította meg Angliát és nem az angol király Normandiát. Guernsey és Jersey államfője a "normandiai herceg" mind a mai napig, mely természetesen a mindenkori brit király egyik címe immár 950 éve, azonban a különállás miatt a két területen a brit király jogilag mint normandiai herceg gyakorolja államfői jogait.
A honvédelmet mindkét terület esetében az Egyesült Királyság látja el, a külügyeket is, azonban a területekkel való konzultáció után. Külön választott parlament és kormány műküdik mindkét területen. A helyi ügyeket a helyi választott testületek intézik.
Guernsey-hez tartozik több közeli kisebb sziget, közülük Alderney és Sark bizonyos fokú önállóságot élvez.
A területek pénzneme a guernsey-i és a jersey-i font, minkettő árfolyama az angol fonthoz van rögzítve 1:1 alapon.
A Man-sziget a harmadik koronabirtok, Írország és Nagy-Britannia között helyezkedik el.
Státusza megegyezik a Guernsey és Jerset státuszával, azonban más a története: miután az angol király főhatalma alá került a sziget, nem lett csatlakoztatva sem Angliához, sem Skóciához, majd az Egyesült Királyság megalapítása (1800) után is kívül maradt. A Man-sziget államfője "Man ura", aki természetesen a mindenkori brit uralkodó. Man-sziget büszkélkedik a világ legrégibb folyamatosan működő parlamentjével, ez a 979-ben alapított Tynwald. Man pénzneme a manxi font, árfolyama az angol fonthoz van rögzítve 1:1 alapon. Man eredeti nyelve a manx volt, egy kelta nyelv, mely a XX. sz. végén halt ki.
No comments:
Post a Comment