33-ban történt az Egyház megalapítása.
Jelzések a térképen:
Színek:
- zöld - Róma
- sárga - más államok
- fehér - törzsek, nomád államok
Államok:
- Adiabene - szír nyelvű állam, Róma a II. században hódította meg
- Axum - etióp nyelvű állam, az arabok hódították meg a X. században
- Boszporusz - görög nyelvű állam, Róma vazallusa, a VII. században a bolgárok hódították meg, itt jött létre az első bolgár állam
- Dákia (Dacia) - dák nyelvű állam, Róma a II. században hódította meg
- Edessza - szír nyelvű állam, Róma a III. században hódította meg
- Elám - elámi nyelvű állam, a Partus Birodalom vazallusa
- Gerrha - arab nyelvű állam, a mai Bahrein őse
- Hadramaut - arab nyelvű állam, a mai Jemen egyik őse
- Harakéna - perzsa nyelvű állam, a Partus Birodalom vazallusa
- Himjar - szemita nyelvű állam, az arabok hódították meg a VI. században
- Kataban - arab nyelvű állam, a mai Jemen egyik őse
- Kaukázusi Albánia - örmény nyelvű állam, a Partus Birodalom vazallusa, Perzsia a VIII. században hódította meg, a mai Örményország egyik őse
- Kaukázusi Ibéria - grúz nyelvű állam, Róma és Perzsia felosztotta egymás közt a VI. században, a ami Grúzia őse
- Mazun - arab nyelvű állam, a mai Omán őse
- Média Atropatene - perzsa nyelvű állam, a Partus Birodalom vazallusa, Perzsia a II. században hódította meg
- Nabatea - szír nyelvű állam, Róma a II. században hódította meg
- Núbia - egyiptomi nyelvű állam, Axum hódította meg a IV. században
- Örményország - örmény nyelvű állam, Róma és Perzsia felosztotta egymás közt a VI. században, a mai Örményország egyik őse
- Palmira - görög nyelvű állam, Róma az I. sz. 30-as éveinek végén hódította meg
- Pártia, Pártus Birodalom - pártus nyelvű állam, Perzsia a III. században hódította meg, a mai Irán egyik őse
- Perzsia - perzsa nyelvű állam, az arabok hódították meg a VII. században, a mai Irán egyik őse
- Pontusz - görög nyelvű állam, Róma a I. sz. második felében hódította meg
- Sába - arab nyelvű állam, a mai Jemen egyik őse
- Róma - latin, később görög nyelvű állam, az Oszmán Birodalom hódította meg a XV. században
No comments:
Post a Comment