A magyar nyelvhez több népszerű tévhit is kapcsolódik a magyarság körében. Megdöbbentő, de kifejezetten nem nacionalista magyarok is tömegesen hisznek e mítoszok egyikében, másikában.
E mítoszok közös nevezője, hogy mindegyik dilettáns butaság.
Lássuk a legnépszerűbb 10 mítoszt!
1. A magyar nyelv a legszebb a világon.
A szépség szubjektív, mindenkinek más tetszik. Még inkább igaz ez egy nyelv szépségére. Mivel szubjektív, nem lehet általános megállapítást tenni. A közvéleménykutatásokon pedig nem a magyar szokott nyerni.
2. A magyar nyelv különleges és egyedi.
Milyen szempontból? Minden nyelv egyedi. Ha arról van szó, hogy Európában a magyar nyelv az EGYIK egyedi nyelv, akkor ez persze igaz. Ennek oka: a legtöbb európai nyelv az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, míg a magyar nem. Ettől azonban a magyar nyelv még nem különleges.
3. A magyar nyelv természetesen logikus.
Egyetlen nyelv sem logikus, a magyar sem az. Viszont minden nyelvben van valamilyen belső logika, a magyarban is.
4. A magyar nyelv tökéletes nyelvtanilag.
Ismét kérdés: mi ez a tökéletesség? Valójában minden nyelv "tökéletes", hiszen tökéletesen képes kifejezni bármit. Mi a nyelvtani tökéletesség? Állítólag az, hogy a magyarban minden szükséges nyelvtani kategória megvan. Ez abszurd állítás, hiszen ebből az következik, hogy a magyarból hiányzó nyelvtani kategóriák feleslegesek, a magyarban meglévő nyelvtani kategóriákat nélkülöző nyelvek pedig valamiképpen hiányosak. Ebből semmi sem igaz. A világ nyelveiben a legváltozatosabb nyelvtani kategóriák vannak, s mindig az a "szükséges", ami egy adott nyelvben szerepel. Nincs semmilyen általános ismérv, hogy mi szükséges és mi nem.
5. A magyar nyelv romlik, sőt ellenséges erők direkt rombolják.
Nyelvromlás nem létezik, mint ahogy nyelvjavulás sem. A nyelvi folyamatoknak nincs se pozitív, se negatív értékük. Kívülről változásokat indukálni pedig abszurd képtelenség.
6. A magyar nyelv szókincse a világon a legnagyobb.
Nem igaz. Az angol szókincs pl. nagyobb. Azonban ennek semmilyen jelentősége nincs. Önmagában a szókincs nagysága nem jelent semmilyen értéket.
7. A magyar nyelv a legnehezebb a világon, ezért megtanulhatatlan.
A nehézség ugyanaz, mint a szépség - szubjektív. Minden nyelv nagyon nehéz, hiszen az emberek 95 %-a sosem képes felnőttként egy idegen nyelvet anyanyelvi szinten elsajátítani. S minden nyelv nagyon könnyű, hiszen egy nyelvi környezetben nevelkedő csecsemő minden nyelvet ugyanannyi idő alatt képes anyanyelvi szinten megtanulni.
8. A magyar nyelv fantasztikusan kifejező.
Mint minden más nyelv - minden nyelv képes bármit tökéletesen kifejezni. A magyar nem kifejezőbb más nyelveknél. Így az az abszurd tévhit sem igaz, mely szerint a magyarra szinkronizált filmek és a magyarra fordított szépirodalmi művek "jobbak" az eredeti filmnél, műnél.
9. A magyar ősnyelv.
Mi az, hogy ősnyelv? Ilyen kifejezés a nyelvészetben nem is létezik. Ha a nyelv régiségére utalunk, nos, akkor a magyar semmiképpen sem régibb más nyelveknél.
10. A magyar nagyon keveset változott története során más nyelvekhez képest.
Tessék megnézni a legelső magyar nyelvemlékeket és olvasni azokat!
A legviccesebb: ugyanezek a mítoszok elterjedtek más országokban is, mindig a terjesztők anyanyelvéhez kapcsolódva. Az ok: a legtöbb ember csak saját anyanyelvét tudja igazán jól, így hajlamos azt hinni: az ő anyanyelv több, jobb, szebb, kifejezőbb a többi nyelvnél.
a 8-as butaság. persze nem, lehet mindent kifejezni, csak nem mindegy, hogy 1 raggal vagy csomó körülírással teszed... (ld. mozzanatosságot,stb. kifejező ragok)
ReplyDelete-j
A kifejezőségen nem változtat annak módja.
ReplyDeleteEz a "legnépszerűbb 10 mítosz" inkább kilenc.
ReplyDeleteHol az 5. ?
Na, az kimaradt, mindjárt előkeresem a szöveget és beteszem. Kösz.
ReplyDeleteSokmindenben egyetértek ,de azzal nem , hogy minden nyelv ugyanolyan kifejező tud lenni . A magyar igenis kifejezőbb néhány nyelvnél , azaz finomabban , árnyaltabban lehet fogalmazni mint sok más nyelvben. Persze nyilván nem ismerek minden nyelvet csak néhányat , tehát lehet , hogy van olyan nyelv ami még a magyarnál is kifejezőbb ,vagy ugyanolyan kifejező . A magyarban nincs kötött szórend ami egy plusz eszközt ad arra , hogy a mondatainkat különbözőképpen formáljuk , és egy mondatban szereplő szavak sorrendjével is árnyalatokat fejezzünk ki.
ReplyDeleteBocs az előbb is én írtam. Még annyi , hogy tény , hogy tényleg sok hamis kép él a magyarok körében a nyelvről de az vitathatatlan, hogy itt Európában igenis egyedinek számít . A szláv nyelveket vagy a germán , latin nyelveket nem lehet annyira egyedinek tekinteni csakis azért mert nem fejlődtek annyi időn keresztül szeparáltan . Ha két magyart hall valamelyik másik nyelven beszélő fogalma nincs arról, hogy most az időjárásról van e szó vagy egy focimeccsről, míg a többire ez nem igaz. Ott nagyjából tudják miről van szó.
ReplyDeleteEzért sem értem azt amit írtál, hogy a többi nép is ugyanezeket az állításokat tartja a saját nyelvükről.Na az a butaság!
Sok gáz dolog van Magyarországon ez tény ,de legalább a nyelvünk egy nagy kincs nem értem miért kell butaságnak nevezni, azt , hogy sok ember szereti a nyelvét és büszke rá, még akkor is ha sokszor túlzóak az állítások. Szerintem ez is szubjektív, hogy mi a butaság. Szerinted az más szerint meg nem .
Minden nyelv nagy kincs. A magyar is az.
ReplyDelete"A magyar igenis kifejezőbb néhány nyelvnél , azaz finomabban , árnyaltabban lehet fogalmazni mint sok más nyelvben."
ReplyDeleteTévhit...
"A magyarban nincs kötött szórend"
Mint sok más nyelvben.
A Maximális Birka úrral nem kell vitatkozni, ő úgyis azt gondolja, hogy neki van igaza!
ReplyDeletea szinkronizálásnál inkább az azt készítők munkáját kellene értékelni nem magát a nyelvet. fordítóknál szintén. a tökéletes kifejezési képességre egy biztos (ellen)példát tudok mondani. azt hogy "menendek" nem csak a schmittpálellenőrző húzza alá hanem a legtöbb ember akit megkérdezek róla nem tudja mire vélni. mert mostanság a hosszabb, körülírásos módon tudjuk csak elmondani.
ReplyDeletejúúúújjjj, imádtam :)
ReplyDeleteén is írtam erről annó: http://grannatik.wordpress.com/2013/12/23/kamuerdekessegekamagyarrol/
nagyon vicces ez a dolog
A nyelv szépsége, egyedisége, "tökéletessége", kifejezőereje meglehetősen szubjektív, nem tudományos kategória. Ennek figyelembevételével lehet ezekről véleményt mondani, vitatkozni. Tehát a fenti állítások nagy része nem tévhit, hanem szubjektív vélemény. A baj ott van, amikor az ilyen véleményeket objektív, tudományos (vagy annak gondolt) érvekkel próbálják alátámasztani.
ReplyDeleteA nyelv nehézsége (megtanulhatósága) rengeteg objektív és szubjektív tényezőn múlik, és inkább a tanulótól függ, mint a nyelvtől. Teljesen más viszont a gyerekkorban anyanyelvként való nyelvtanulás és a későbbi idegennyelv-tanulás, a kettőt nem kellene keverni.
A nyelv kora, eredete már tudományos kérdés lenne, de sokan nem így kezelik, ezzel egyetértek. Nem kellene nyelvi eredetmítoszokat gyártani, a tudományos kutatás irányát viszont a nemzeti mitológia alapján kellene meghatározni.
Nyelvromlásról tudományos értelemben természetesen nem beszélhetünk, csak nyelvi változásról. Az viszont teljesen jogos szerintem, hogy bizonyos változásokat romlásnak tekintsünk kulturális szempontból (csak tudatosítani kell, hogy itt értékítéletet mondunk, nem pedig tudományos tényt közlünk).
Az hogy mennyit változik egy nyelv egy adott időszak folyamán, az viszonylag objektíven megállapítható (már ha vannak források). A nyelveket össze lehet hasonlítani ilyen szempontból. Az angol pl. rengeteget változott az utóbbi ezer évben, a magyar jóval kevesebbet, az izlandi viszont még kevesebbet.