Thursday, October 25, 2012

Kinek az érdeke a fekete- és a szürkemunka?

Szeretnék egy népszerű félreértést eloszlatni, mely szerint a "gonosz" vállalkozó érdeke az adócsalás a munkabéreket illetően.

A valóság: ez nem igaz, a vállalkozónak ez NEM érdeke. Valójában éppen a munkavállaló érdeke az adócsalás.

Igen, ez a jelenlegi magyarországi helyzet.

Egy egyszerű példa számokkal (kicsit kerekítve, az egyszerűség kedvéért):

Tegyük fel Okosfi Ágoston guminőgyártó vállalkozó új szakembert keres üzemébe, mert megnőtt a kereslet a piacon a guminők iránt, így a jelenlegi 3 szakember nem elég, már 4 szakemberre van szükség.

Okosfinak erre a pozícióra van 200 ezer forintja. A vállalkozónak ennyi összege van az adott munkahelyre, őt csak ez az összeg érdekli, minden más számára lényegtelen. Többek között lényegtelen, hogy ebből a pénzből mennyi megy az adóhivatalba és mennyi az alkalmazottja zsebébe.

Na most, nézzük mi történik, ha minden fehér, ha minden fekete, s ha szürke.

Fehér:
Bruttó bér: 156 ezer Ft
Ebből az adóhivatalnak: 54 ezer Ft

Munkaadó bruttó béren felüli befizetése az adóhivatalnak: 44 ezer Ft

Tisztán a dolgozó zsebébe: 102 ezer Ft

Összesen munkaadó kiadása: 200 ezer Ft

Fekete:
Bruttó bér: nulla ezer Ft
Ebből az adóhivatalnak: nulla Ft

Munkaadó bruttó béren felüli befizetése az adóhivatalnak: nulla Ft

Tisztán a dolgozó zsebébe: 200 ezer Ft

Összesen munkaadó kiadása: 200 ezer Ft

Szürke:
Bruttó bér: 93 ezer Ft

Ebből az adóhivatalnak: 32 ezer Ft

Munkaadó bruttó béren felüli befizetése az adóhivatalnak: 27 ezer Ft

Tisztán a dolgozó zsebébe: 141 ezer Ft

Összesen munkaadó kiadása: 200 ezer Ft

Mint látható mind a 3 esetben a munkaadónak UGYANAZ a költsége, viszont a munkavállaló zsebébe egészen más összeg jut.

7 comments:

  1. Normális kapitalista államban, pl ahol én élek, (Kanada) csak a Fehér megy, vagy a Fekete de ebben az esetbe a szabadvállakozónak adót kell fizetnie a 200 ezer után.
    Minden más az adócsalás és azt nagyon keményen büntetik.

    ReplyDelete
  2. Kelet-Európában a "fehér" a legritkább. Csak állami cégeknél és nagy magáncégeknél fordul elő.

    ReplyDelete
  3. Na igen. Amíg ilyen horribilis adók vannak és ilyen szar bérek, addig ne várja el senki, hogy tisztességesen adózzanak az emberek. A középkori adókat a diákok rablásnak tartják... na de akkor ez itt mi?!

    ReplyDelete
  4. A középkori adók szolídak voltak a maikhoz képest. Majd írni fogok erről a jövő héten.

    ReplyDelete
  5. Jó ez, csak azt nem vetted figyelembe, hogy a munkáltató nem fog 200.000 Ft-ot fixen rászánni a munkásra ,hanem szeretné minél olcsóbban kihozni. Ha feketén vállalja valaki 90.000 Ft-ért, akkor nem fogja 200.000 Ft-ért fölvenni.

    ReplyDelete
  6. Kedves testverem kinevetett anno, hogy a fizetesem mernokkent multinal kicsit alatta van amit o a vallalkozonal feketen kapott. .... Aztan egy even belul kirugtak mert nem ugy tancolt ahogy futyultek. Szerzodes? Nem volt. Vegkielegites? Munkanelkuli segely? Fizetett TB? Semmi. Bele fog szamitani a nyugdijba? Ugyan. ... no comment.
    Engem senki ne sajnaljon a multinal. Minden honapban megkapom a szamlamra a penzt, minden papirozva, kollektiv szerzodesben altalanos dolgok definialva, ... stb.

    ReplyDelete
  7. Ez aranyos, de rossz a megközelítés.
    A Munkaadók nem ebből a megközelítésből indulnak: "Van 200 k-m erre nézzük meg ki jelentkezik."
    hanem "Van egy feladat ki csinálja meg olcsóbban." Így már kicsit más a dolog:
    Ha pl. a te példádnál kiderül, hogy a "munkaerőpiacon" legolcsóbban nettó(!) 141k-ért lehet munkavállalót találni. Ahhoz, hogy ez az összeg a munkavállaló zsebébe jusson feketén csak 141k szürkén (98k-ra bejelentve) 200k fehéren pedig 276k lesz a munkáltató kiadása. Nem kérdés melyiket választja.
    (Természetesen ehhez kell a munkavállaló "partnersége" is, de hát ki van itt kiszolgáltatottabb helyzetben?)
    Gondolod, hogy pl egy mezőgazdasági idénymunkára, vagy egy biztonsági őrnek a munkaadók felajánlják a 3 lehetőséget?

    ReplyDelete