Fényképeszeti tapasztalatok

A fényképezést 6 éves koromban kezdtem. Egy kis orosz gépet kaptam akkor ajándékba.

Az absztrakt téma szerelmese voltam, ennek bizonyítéka, hogy első képemen a kedvenc mackómat fényképeztem le egy póznára akasztva.

első képem

(a kép 1973-ban készült)

Végülis a fényképezés nem lett a hobbim, nagyon ritkán fényképeztem.

Később volt egy kis Polaroid gépem, majd egy kis Kodak teljesen automata gépem. Aztán feleségem automata Fuji gépét használtam. A filmes fotózás azonban valahogy taszított a kép elkészítése és a kész kép megkapása közti nagy időtáv miatt.

egy örökzöld téma: a barátnő fényképezése ruha nélkül

(a kép 1986-ban készült)

Igazából csak 34 éves koromban, 2001-ben kezdett komolyabban érdekelni a fényképezés, amikor meglett az első gépem, egy Olympus Camedia 720UZ. Ez mai szavakkal kb. bridge kategória.

egyik kedvenc témám: az út

(a kép 2003-ban készült)

Sajnos a digitális gépek kategorizációja nem egyértelmű. Én nagyjából a következőket szűrtem le általános konszenzusként:

Kompakt gépek:

• az objektíve nem cserélhető,


• nincs manuális üzemmódjuk,


• a gép kinézetre nem hasonlít a hagyományos filmes fényképezőgépekre.

Bridge gépek:

• az objektíve nem cserélhető, de rátehetők kiegészítő elemek,


• van manuális üzemmódjuk,


• a gép kinézetre hasonlít a hagyományos filmes fényképezőgépekre.

DSLR gépek:

• az objektív cserélhető,


• van manuális üzemmódjuk,


• a gép kinézetre hasonlít a hagyományos filmes fényképezőgépekre.

Természetesen az egyes kategóriákon belül vannak alkategóriák is. A telefonos fényképezőgépeket pl. szubkompaktként is elkülönítik a kompakt részeként vagy külön. Ugyanígy az MILC és a SLT gépeket elkülönítik a DSLR kategória részeként, ill. esetenként külön kategóriaként kezelik a bridge és a DSLR kategória között.

Azonban nem olvastam el cikkeket, könyveket a fotózás technikai részleteiről, spontán módon próbáltam fényképezni. Bevallom, ez hiba volt és sok frusztrációval járt.

A bridge gépet gyakorlatilag kompakt gépként használtam, automata üzemmódban, s amikor próbálkoztam a különböző manuális beállításokkal, akkor is ezt spontán módon tettem, nemigen tanulva semmit a próbálkozásokból.

Gépem elromlása - idén, 11 év használat és kb. 10 ezer fénykép készítése után történt (ami nevetségesen kevés, évi átlag 900 kép, látható, hogy nem fényképeztem sokat) - késztetett arra, hogy elhatároztam, tanulni fogok, igyekszem megtanulni a fényképezés alapjait, cikkeket fogok olvasni, mert szeretnék a spontán dilettáns "vagy sikerül vagy nem" alapról elrugaszkodni egy magasabb szintre.

Igyekeztem minden ismeretet magam megszerezni, elsősorban internetes cikkek olvasásával és a netre kitett képek tanulmányozásával.

Most összefoglalnám a legfontosabbakat, amit megtudtam. Tapasztalt fényképész számára bizonyára mindez nagyon vicces lesz, de azt hiszem, hogy a totál kezdőknek - amilyen magam is vagyok - érdekes lehet, hiszen elindíthatja őket ugyanazon az úton, mint amin én indultam el 3 hónapja. Aláhúzom, hogy az úton úgy indultam el, hogy kezdetben NEM volt fényképezőgépem, az új fényképezőgépem alig kevesebb mint 1 hónapja van meg. Végülis a gép kiválasztása is része volt önképző folyamatomnak.

Tehát, íme:

Tapasztalatok az automata beállításban kattogtató abszolút kezdő szempontjából a fényképészettel való ismerkedés folyamatában:

• 1. Nincs zoom! A zoomot el kell felejteni, mert ez nem értelmezhető a DSLR világában. Helyette ismerkedjünk meg a gyújtótávolsággal. Ha a gépen van zoom gomb - nekem van - az digitális zoom, nem optikai zoom. Mivel a digitális zoom valójában nem közelít, így használata gyakorlatilag felesleges. Én csak néha használom, próbálkozásképpen. A zoom használata ugyanaz, mintha felnagyítanám a kész képet a számítógépen, azaz teljesen indokolatlan, hiszen tulajdonképpen képminőség-romlást eredményez.

• 2. Az objektív adatainak ismerete. Kétféle objektív van: fix objektív és zoom objektív. A kettő között a különbség, hogy a fix objektív gyújtótávolsága nem változtatható, míg a zoom objektívé igen. Amikor zoomról beszélünk, ez a zoom objektívoknál a legnagyobb és a legkisebb gyújtótávolság hányadosát jelenti. Az emberi szem normál látásmódjához leginkább hasonló gyújtótávolság 50 mm, tehát ami ennél nagyobb a "tele" objektív, ami pedig ennél kisebb, az "széles" objektív. A "tele" közelít az emberi szemhez képest, a "széles" pedig az emberi látószögnél nagyobb területet fog be. (Természetesen a gyújtótávolság és a látószög egymással fordítottan arányos, azt hiszem nyilvánvaló, hogy miért.) A fix objektívok jelölésénel a gyújtótávolság jelölése egyetlen szám - pl. 50 mm -, míg a zoom objektívoknál két szám, a legkisebb és legnagyobb gyújtótávolság - pl. 18-55 mm. A zoom objektíveken a gyújtótávolság úgy állítható, hogy kézzel az objektív gyújtótávolság gyűrűjét eltekerem a kívánt értékre. (Biztos nagyon vicces, de én korábban azt hittem, ez biztosan valamilyen gombbal állítható, nem kézzel.)

• 3. Hasznos minden objektívhez uv-szűrő használata. Ez védelmet nyújt a sérülések és a por ellen. Az uv-szűrők mérete mm-ben van megadva, s minden objektív adatai között szerepel a szűrőméret is. A két adatnak egyeznie kell. (Hozzáteszem: ezt korábban is tudtam, már a bridge gépemhez is vettem uv-szűrőt.)

• 4. Az objektívek másik fontos adata a blendenyílás-méret. Mindig a maximális méret van megadva, pl. 1,8. Esetenként két szám is meg van adva, pl. 3,5-5,6 - ez egyes zoom objektívoknál fordul elő, ez azt jelenti, hogy a maximális blendenyílás-méret a legkisebb gyújtótávolságnál 3,5, míg a legnagyobb gyújtótávolságnál 5,6. Ha egy zoom objektívnál csak egy számot látunk, akkor ezt azt jelenti, hogy megadott blendenyílás-méret érvényes a legkisebb és a legnagyobb gyújtótávolságra is.

• 5. A blendenyílás-méret számai fordítva értendők, a kisebb szám jelenti a nagyobb blendenyílás-méretet, a nagyobb szám, pedig a kisebb blendenyílás-méretet. Miért? Mert ez a szám valójában 1/x formában értendő. Tehát pl. az 1,8-as szám azt jelenti, hogy a blende 1/1,8 arányban van nyitva. A blendenyílás-méretet F számnak is nevezik (F = focal, gyújtó).

• 6. Miután kiválasztottuk a megfelelő gyújtótávolságot (amennyiben zoom objektívet használunk), három alapértéket kell figyelembe vennünk minden fénykép készítésekor: a blendenyílás-méretet, a zársebesség értéket, s az ISO értéket.
  
  
  
  • A blendenyílás-méret azt szabályozza, hogy a blende mennyire nyílik ki. Nagyobb méret esetén több fény jut a képre, kisebb esetén kevesebb.
  
  
  • A zársebesség érték azt szabályozza, hogy a blende mennyi időre nyílik ki, ez másodpercben adják meg.
  
  
  • Az ISO-érték pedig a fényérzékenységet jelzi. A normál fényérzékenység 100.
  
  
  
  E három jellemző megfelelő kombinációja szükséges minden kép elkészítéséhez. Lássuk mindegyiket külön-külön.


• 7. A blendenyílás-méret azt szabályozza, hogy a blende mennyire nyílik ki. Nagyobb méret esetén több fény jut a képre, kisebb esetén kevesebb. Ahhoz, hogy a kép ne legyen se alulexponált (alulexponált = a kép túl sötét a valósághoz képest), se túlexponált (túlexponált = a kép túl világos a valósághoz képest), a blendenyílástól függően valahogy kontrollálnunk kelle a képre eső fényt. Nagyobb blendenyílás-mérethez alapesetben gyorsabb zársebesség-érték járul, míg kisebb blendenyílás-mérethez pedig lassabb zársebesség-érték - azt hiszem ez teljesen logikus. Ha kisebb blendenyílás-mérethez a normálisnál gyorsabb zársebesség-értéket akarunk használni, akkor az ISO-értéket kell növelnünk.

• 8. A zársebesség érték azt szabályozza, hogy a blende mennyi időre nyílik ki, ez másodpercben adják meg. Nagyon fontos érték minden gépnél a legnagyobb sebesség, nálam ez 1/4000 másodperc. Miért fontos? Mert az erős teleobjektívek nehezen használhatük, ha a gép nem rendelkezik magas zársebességgel.

• 9. Az ISO-érték pedig a fényérzékenységet jelzi. A normál fényérzékenység 100. Alapesetben minél sötétebb van, annál magasabb az ISO-értek. Viszont minél magasabb az ISO-érték, annál szemcsésebb a kép, ez jellemzően nagyon magas ISO-értéknél látszik meg. Nálam 6400 a legmagasabb ISO-beállítás, mely még egyáltalán nem szemcsés, de a gépemen 25600 a legmagasabb beállítható érték.

• 10. A fényképezőgép automatikus beállításait (nekem több is van ilyen) gyorsan felejtsük el! Ha automata beállításokat használunk, akkor minek vettünk DSLR-gépet és eleve minek fogtunk hozzá a fényképezés tanulmányozásához? A gépen 4 fő beállítást látunk:
  
  
  
  • P - ez gyakorlatilag az automata beállítás továbbfejlesztett változata, a gép automatikusan beállítja a blendenyílás-méretet és a zársebesség-értéket, viszont az összes többi beállításhoz hozzá tudunk férni, használata csak akkor ajánlott, ha gyorsan akarunk valamit lefényképezni, én azonban még ez esetben sem használom, mert ezzel úgy érzem, mintha félig visszacsöppenék az automata kattingatás korszakába,
  
  
  • S - ezzel a zársebesség-értéket állítjuk, a gép hozzá állítja a megfelelő blendenyílás-méretet - ritkán használom, csak akkor ha - mint a beállítás neve is mutatja - a zársebességgel akarok valamit elérni,
  
  
  • A - ez az alapbeállítás, ezért A a neve - ez csak vicc volt, valójában a blendenyílás-méret állítható be, s a gép automatikusan hozzá állítja a zársebesség-értéket, de én ezt használom a leggyakrabban, ezért nevezem alapbeállításnak,
  
  
  •  M - itt mind a blendenyílás-méretet, mind a zársebesség-értéket mi állítjuk be - egyelőre ezt nem használom, úgy érzem ehhez még kevés a tudásom.
  
  
  
  

• 11. EV. Jelentése expozíciós érték. A blendenyílás-méret és a zársebesség-érték kombinált értéke. Minden egész szám az előző egész szám kétszeresét jelenti fénymennyiségben. Az EV értékeket a következő táblázatban láthatjuk közérthető formában: http://en.wikipedia.org/wiki/Exposure_value#EV_as_an_indicator_of_camera_settings. A gépemen külön gombbal korrigálható lefelé vagy felfelé a mértéke, ez hívjuk EV-korrekciónak. EV-korrekció azokban a ritka esetekben szükséges, amikor a gép nem képes helyesen bemérni a valós fényviszonyokat, ami miatt a kép alulexponált vagy túlexponált lenne korrekció nélkül. Az EV-korrekció S üzemmódban a blendenyílás-méretet változtatja, míg A üzemmódban a zársebesség-értéket.

• 12. Fehéregyensúly. A fény minőségétől függően a fény különböző hőmérsékletű. A gép nem minden esetben képes a fény minőségét helyesen felismerni, ilyenkor ezt manuálisan állítani kell. (Ha nem állítjuk ezt be, akkor a kép színei hamisak lesznek.) A különböző fényforrásoknak megfelelő beállítások közül választhatunk ill. megadhatjuk a fény hőfokát is. Itt - http://en.wikipedia.org/wiki/Color_temperature#Categorizing_different_lighting - láthatjuk a főbb fényforrások hőmérsékletét.

• 13. Metering mode - ez azt a módszert jelenti, ahogy a fényképezőgép a fényt méri. Az alapbeállítás a széles, több pont alapján álló fénymérés. Egyes esetekben ezen változtatni kell.

• 14. A flash (vaku) beállításokat nem tanulmányoztam még alaposabban - ennek fő oka az, hogy nagyon sok a rossz vakus képem, így idegenkedem a vakutól. Annyit tudok jelenleg, hogy három változatú vakubeállítás van:
  
  
  
  • a fill flash az alapfunkció, ez esetben a vaku elsül teljes fényerővel,
  
  
  • a slow sinc - a vaku az expozíció elején sül el,
  
  
  • a rear sync - a vaku az expozíció végén sül el.
  
  
  
  

• 15. Mélységélesség (DOF). Na, ezt értettem meg a legnehezebben. A lényege: a DOF az a terület, mely még elfogadható élességgel látható a képen. Ha végtelenig tartó mélységéllességet akarunk, az úgynevezett hiperfokális pontra kell fókuszálni. Itt - http://www.dofmaster.com/doftable.html - számolható ki a megfelelő távolság.

• 16. RAW. Már a bridge gépem is képes volt RAW fájlban fényképezni, de az igazat megvallva erről csak annyit tudtam, hogy ez egy hatalmas fájl, melynek megnyitásához külön szoftver kell. Most azonban rájöttem, hogy a RAW formátum valójában azt jelenti, hogy a kép később korrigálható, mivel a RAW egyben tartalmazza a gép által felvett teljes adatmennyiséget. Úgy tapasztaltam, különösen a fehéregyensúly állításánal hasznos. Igyekszem az esetek legnagyobb részében RAW-ban fényképezni.

• 17. Focus lock és AE lock - bevallom, korábban fogalmam sem volt, hogy ezeknek mi a céljuk, pedig nagyon fontosak:
  
  
  
  • focus lock - a kép újraszerkesztése a fókusz beállítása után, iszonyúan fontos, ennek nem ismerete miatt volt az összes témám korábban a kép mértani központjában!,
  
  
  • AE lock - a fényesség kontrollálása a képen belül: ha világosabb témát akarunk, sötétetebb pontra fókuszálunk és aktiváljuk az AE lock funkciót, ha pedig sötétebbet, akkor fordítva.
  
  
  
  

• 18. Végül egy teljesen praktikus tanács, melyre magamtól nem jöttem rá: ha hosszan exponálunk állványon és félünk, hogy a kezünk által való gomblenyomás meglöki a gépet, s nincs távirányító a géphez, használjuk az önkioldó funkciót!

Azt hiszem, ez a 18 pont tartalmazza mindazt, amit megtanultam az utóbbi 2-3 hónapban.