Kultúrnyelvek

A kultúrnyelv szó nem jelent felsőbbrendűséget.

Csupán egy tényt jelent. Kultúrnyelv az a nyelv, mely a társadalmi élet minden területén használatos, nem csak a hétköznapokban, azaz pl. a tudományos, politikai életben is.

Az a nyelv, mely csak a hétköznapokban használatos, nem kultúrnyelv. Nem alacsonyabbrendű nyelvek, nem is fejletlenebbek, egyszerűen csak nincs kialakítva a megfelelő szókincsük ezekre a nem-hétköznapi célokra. A magyar nyelv is csak alig 200 éve tartozik a kultúrnyelvek közé.

A világ két részre osztható nyelvi szempontból: egyrészről Európára és Ázsiára, ahol a lakosság helyi nyelve kultúrnyelv, másrészről a többi kontinensre, ahol a helyi lakosság vagy külső bevándorlókból, vagy átvett egy eredetileg idegen nyelvet, vagy pedig megmaradt saját nyelvénél, azonban egy külső nyelv használatos kultúrnyelvként.

Afrikában az európai nyelvek mellett az arab jelentős, rajta kívül még a szuahéli és a szomáli. A többi helyi nyelv sajnos alárendelt szerepet játszik. Ugyanez mondható el Óceániáról is. S mindez még inkább érvénye Amerikára, ahol az eredeti helyi nyelvek jellemzően még a hétköznapi beszédben sem játszanak szerepet.